Tatár József
Mi tette szükségszerűvé az Otthonvédelmi Tanács megalakulását?
Az elmúlt években, – de leginkább az elmúlt néhány hónapban- az ország számos pontján alakultak olyan polgárjogi szervezetek, szerveződések, melyek tágabb értelemben a lakosság drámai eladósodásának problémáira, a bankok gátlástalan üzletpolitikájának megfékezésére, a kilakoltatások, törvénytelen végrehajtások, megakadályozására keresnek megoldásokat.
Ezek a civil közösségek kétség kívül az elsők között éreztek rá, hogy az általuk választott állami intézményrendszer, valamint a jogrendszer, csak akkor veszi komolyan az állampolgári igényeiket, ha megfelelő eszközökkel és módszerekkel adnak hangot jogos követeléseiknek. Ennek a társadalmi jelenségnek közvetlen kiváltó oka, hogy a mai „demokratikusnak” mondott magyar politikai rendszer egyre belterjesen működve, nyílván valóan bizonyos csoportok érdekeit képviseli a köz szolgálata helyett, ezért a mai magyar valóság inkább az alulról szerveződő hatékony polgári érdekvédelemről, mint az állam felelősségteljes, közszolgálatáról szól.
A köz szolgálatától az állam látványosan elfordult. Ha figyelmünket a köz-rendvédelemre (?), a köz-oktatásra (?), a köz-egészségügyre (?), a köz-pénz rendszerre (?) irányítjuk, láthatjuk, hogy miközben az állam ezekről a területekről folyamatosan forrásokat von el, hatásköröket szűkít, vagy felszámol, addig a bankok, pénzintézetek, nagybefektetők, oligarchák, törvények felett állnak, minden támogatást megkapnak a magyar lakosság kárára.
A társadalom önvédelmi reflexe beindult, egyre több civil közösség érez magában erőt arra, hogy szembe forduljon a létét fenyegető folyamatokkal, amelyek már a mindennapi megélhetést veszélyeztetik, tágabb összefüggésben viszont a társadalom teljes összeomlásához vezethetnek.
A kibontakozó társadalmi elégedetlenség, a civil szerveződések két jól meghatározó irányát mutatják. Az egyik a már megszokott tömegszerveződés, amelynek mondanivalóját, irányát, taktikáját és stratégiáját egy, vagy több meghatározó ember szabja meg, és a közösség az általuk szabott irány a mentén igyekeznek eredményeket elérni. A másik a hatékony helyi kisközösségek szerveződése, amelyek a mindennapi problémákat a lakóhely tágabb környezetében, falu, város szinten mérik fel illetve kezelik, és nagyobb problémák esetén közösen együttműködve vállalnak feladatot.
A centralizált és a decentralizált rendszer között jelentős különbség, hogy míg a centralizált rendszert felügyelő, meghatározó szellemi környezet csak a szervezetek csatlakozását tartja elfogadhatónak, addig a decentralizált rendszer a szervezetek együttműködésre alapul.
Felmérhetjük, és érzékelhetjük a különbséget a centrális elven működő pártok, szervezetek, és az egymással együttműködő civil mozgalmak között. Jellemző, hogy a centrálisan szerveződő civil mozgalmakhoz csatlakozó aktivisták inkább iránymutatásra, tekintélyelvű vezetésben bíznak, míg a decentralizált civil mozgalmak inkább öntevékenyebbek, rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak a problémákra.
Az otthonvédelemben ennek a két irány összehangolása társadalmi szükségszerűség, meg kell teremteni az átjárhatóságot annak érdekében, hogy egyrészt helyi szinte mozgósítani lehessen az érintetteket, megalapozva a tárgyalások, egyeztetések, próbaperek, jogsegély, demonstrációk, polgári engedetlenség hatékonyságát.
Független civil szervezetek tavaly év végén éppen e miatt hozták létre az Otthonvédelmi Tanácsot, amelynek feladata helyi civil szervezetek tevékenységének összehangolása, koordinálása, első sorban az otthonvédelemben elengedhetetlen célok és feladatok irányában.
Az Otthonvédelmi Tanács feladatának tekinti a helyi közösségek tájékoztatását, felkészítését, megerősítését, támogatását. Ez egyfajta tapasztalat megosztás azok számára, akik első sorban a lakóhelyük térségében kívánnak hatékonyabb munkát végezni az otthonvédelemben, a devizahiteles probléma kezelésében, az egyéb önhibán kívüli eladósodottság kérdésében.
Az Otthonvédelmi Tanács tehát egyrészt szervezetek, szerveződések közössége, másrészt az újonnan csatlakozó közösségek, magánszemélyek munkáját segítő tanácsadó testület.
A testületet számos tapasztalt jogvédő, sokat próbált emberjogi aktivista és több független média, is erősíti, többek között a Koppány Csoportból, a Rendszerváltó Fórumból, a MAREVOSZ-ból, a Szabad Magyarországért Mozgalomból, és a Magyarok Szövetségéből.
Ezek a szervezetek „sok vihart megélt” több éves, olykor évtizedes civil közösségek, amelyek tapasztalataikat természetszerűen megosztják azokkal a szerveződésekkel, amelyek erre igény tartanak.
Egyértelműnek tűnik, hogy helyi szinten is meg kell tanulni, hogyan kell a közösség érdekeit képviselve egyeztetni, tárgyalni, pereket indítani, jogsegélyszolgálatot működtetni, demonstrációkat szervezni, polgári engedetlenségi tevékenységet folytatni, ha arra szükség van.
Az Otthonvédelmi Tanács meghívás esetén szívesen áll minden érdeklődő közösség rendelkezésére.
Elérhetőség:
Facebook: Otthonvédelmi Tanács
E-mail: otthonvedelmitanacs@gmail.com
Telefon: 06-30-233-1694
Tisztelettel:
Tatár József
Az Otthonvédelmi Tanács szóvivője
Otthonvédelmi tanács 